Vyberte stranu

Annak érdekében, hogy megvédjük magunkat és másokat a Covid-19-től, valamint, hogy támogassuk az oltást a lakosság körében, továbbá,  hogy megfékezzük a gyorsan terjedő összeesküvés-elméleteket, létrehoztuk a #BeoltatomMagam-at.

A Progresszív Szlovákiában úgy véljük, az oltás hatalmas előnyökkel járna, ám a témát mégis számos aggály övezi. A vakcinák kifejlesztésével, összetételével vagy lehetséges mellékhatásaival kapcsolatos jogos kérdésekre adott válaszokat az emberek gyakran félreértelmezik.

Hodnota očkovania

Tölts fel egy videót, állítsd be a Facebook-keretet, vagy írj egy bejegyzést a #BeoltatomMagam hashtaggel. A közösségi oldalakon közzétett bármilyen véleménynyilvánítás ösztönözheti az embereket a Covid-19 elleni védőoltás melletti döntésre.

ÁLLÍTSD BE A KERETET

.

v

OSZD MEG A BEJEGYZÉST

.

Tölts fel egy videót, állítsd be a Facebook-keretet, vagy írj egy bejegyzést a #BeoltatomMagam hashtaggel. A közösségi oldalakon közzétett bármilyen véleménynyilvánítás ösztönözheti az embereket a Covid-19 elleni védőoltás melletti döntésre.

Verejná výzva

Az oltás elsődleges célja a visszatérés a normális életbe. A vakcina szó szerint abban segít, hogy „mérföldekkel“ közelebb kerüljünk ehhez a célhoz. Óriási orvosi, társadalmi és gazdasági hasznot jelentene, amely több ezer életet menthetne meg hazánkban is.

A lakosság többségének beoltása lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsan csökkentsük a Covidos esetek előfordulását, és ezáltal a betegség leküzdése után jelentkező hosszú távú következményeket is. Ezzel természetesen segítünk a jelenleg gyógyíthatatlan ápoltak számának csökkentésében is a kórházakban.

A koronavírus elleni vakcina teljes kifejlesztése mindössze 10 hónapot vett igénybe és ezzel a történelem leggyorsabban kifejlesztett vakcinája lett. Ez a tény azonban számos koholmányt és mítoszt is eredményezett.

A gyors elkészítése mögött természetesen az óriási társadalmi igény és a világjárvány elleni hatékony fegyver megtalálásának szükségessége állt. A szupergyors fejlesztés nem történhetett volna meg a világ minden tájáról érkező szakértők ezrei, a legmodernebb technológia és hatalmas pénzügyi befektetések nélkül.

Az egyértelmű és szakértői magyarázatok ellenére sok téves információ és féligazság kering az interneten. Lásd a leggyakoribb, oltás körüli mítoszok összefoglalását.

Forrás: Mayo Clinic

Tévhit: A COVID-19 vakcina nem biztonságos, mert elsiették a kifejlesztését és a tesztelését

Tények: Számos gyógyszeripari vállalat jelentős összegeket fektetett be a COVID-vakcina gyors fejlesztésébe a világjárvány globális hatásai miatt. A rendkívüli helyzet rendkívüli  megoldást is igényelt, ami azonban nem jelenti azt, hogy a gyógyszergyárak számára lehetővé tennék a biztonsági előírások vagy a megfelelő tesztelések megkerülését

A Pfizer első jóváhagyott vakcináját egy olyan új technológiával fejlesztették ki, amely a vírus molekulaszerkezetén alapul. A COVID-19 vakcina kifejlesztésének új módszertana lehetővé teszi, hogy ne tartalmazzon állati eredetű anyagokat, és hatékony sejtmentes eljárással, tartósítószerek nélkül szintetizálható legyen. Ezt a Pfizer/BioNTecH által kifejlesztett vakcinát körülbelül 43 ezer emberen tesztelték.

Az oltás engedélyezésének feltételei szigorúak – ahhoz, hogy a biogyógyszergyártó sürgősségi engedélyhez jusson, a vizsgálat résztvevőinek legalább felét minimálisan két hónapig szükséges követnie az oltási sorozat befejezése után, és fel kell mutatnia, hogy a vakcina biztonságos és hatékony a vizsgált populáció esetében. Az Európai Unióban az oltást az Európai Gyógyszerügynökség által összehívott szakértői csoport ellenőrizte.

Tévhit: Már átestem a COVID-19-en, és felépültem, ezért nem lesz szükségem a COVID-19 elleni oltásra, amikor elérhető lesz.

Tények: Jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ annak meghatározására, hogy a betegség legyőzése után valaki mennyi ideig védett a COVID-19 újrafertőződésétől, vagy, hogy mennyi ideig tart ki az úgynevezett természetes védettség. Az elsődleges adatok arra utalnak, hogy a COVID-19 elleni természetes immunitás nem kell, hogy sokáig kitartson, de a természetes immunitás jobb megértéséhez további vizsgálatokra van szükség. A COVID elleni oltás beadása akkor is ajánlott, ha az adott személy már átesett a COVID-on. Azonban azoknak, akik már átestek COVID-19-en, legalább 90 napot kell várniuk a COVID diagnosztizálása és az oltás között. Az oltást tilos beadni karanténban lévő személyek és olyanok esetében, akiknek COVID-19 tünetei vannak.

Tévhit: A COVID-19 vakcináknak súlyos mellékhatásai vannak.

Tények: Léteznek rövidtávú, enyhe vagy közepes súlyosságú oltási reakciók, amelyek azonban szövődmények vagy hosszú távú következmények nélkül elmúlnak. A Pfizer tanulmányai azt mutatják, hogy ez az oltóanyag biztonságos. Az emberek körülbelül 15%-ánál jelentkeztek rövid távú tünetek az injekció beadásának helyén (50%-uk szisztémás reakció volt, főleg fejfájás, hidegrázás, fáradtság vagy izomfájdalom, vagy egy-két napig tartó láz). Ne feledjük azonban, hogy ezek a mellékhatások jelzik, hogy az immunrendszer reagál az oltásra, és ezek amúgy is gyakoriak az oltások esetében.

Tévhit: A COVID-19 oltás beadása után nem kell maszkot viselni.

Tények: Eltarthat egy ideig, amíg a COVID-19 vakcinát igénylő személy azt meg is kapja. Bár az oltás megakadályozhatja a megbetegedést, egyelőre nem tudni, hogy megakadályozza-e a betegség terjedését is. Amíg nem fogunk többet tudni az oltás működéséről, addig folytatni kell a megelőző intézkedéseket, például a maszk viselését és a távolságtartást.

Tévhit: A COVID-19 vakcina negatív mellékhatásai következtében több ember hal meg, mint amennyi valójában meghalt volna a vírus következtében.

Tények: Egy a közösségi oldalakon széles körben elterjedt állítás szerint a COVID-19 okozta halálozás 1-2% körül van, ezért az embereket nem kellene oltani egy olyan vírus ellen, amelynek magas a túlélési aránya. Azonban még egy ilyen halálozási arány is tízszer magasabb, mint a szezonális influenzáé, és ezért nagyon veszélyes. Ezenkívül, a COVID okozta halálozás nagyban változhat, nem utolsósorban befolyásolja a beteg kora, neme és egészségi állapota.

Még ha a beoltott emberek egy részénél jelentkezhetnek is mellékhatások az immunrendszer reakciója miatt, ne feledjük, hogy ez jellemző bármely olyan vakcinára, amely nem tekinthető súlyosnak vagy életveszélyesnek. Továbbá, a COVID-19 vakcinák által nem fertőződhetünk meg a COVID-19-el; tekintve, hogy ezek inaktivált és nem élő vakcinák.

Fontos tudatosítani, hogy az oltás nem csak a COVID-19 túléléséről szól. Arról van szó, hogy megakadályozzuk a vírus más emberekre való átterjedését, hogy elkerüljük-e a fertőzést, ami hosszú távon káros hatással lehet az egészségre. A vakcina előnyei összehasonlíthatatlanul nagyobbak az egészséges emberek számára fennálló kockázatoknál.

Tévhit: A COVID-19 vakcinát az emberiség ellenőrzésének eszközeként fejlesztették ki, amelyhez az agyunkban lévő mikrocsipek figyelése vagy nano-transzduktorok által megy végbe.

Tények: A vakcinában nincs semmilyen „mikrocsip“ és nem követi nyomon az embereket, nem gyűjt semmilyen adatbázisba sem adatokat. Ez a tévhit azután kezdett elterjedni, hogy Bill Gates kommentálta a digitális oltóanyag-tanúsítványt. Az általa említett technológia nem mikrochip, semmilyen módon nem lett alkalmazva és nincs köze a COVID-19 vakcina fejlesztéséhez, teszteléséhez vagy terjesztéséhez.

Tévhit: A COVID-19 vakcina megváltoztatja a DNS-t.

Tények: Az első piacra kerülő COVID-19 vakcinák valószínűleg RNS (mRNS) vakcinák. A CDC szerint az mRNS vakcinák úgy működnek, hogy a test sejtjeinek utasítást adnak az immunválaszt kiváltó fehérje előállítására. Az mRNS beadása nem változtatja meg és másképpen sincs hatással a DNS-re. Az mRNS-t kapó emberi sejtek, miután elolvasták a molekula utasításait, gyorsan elpusztítják és kiengedik magukból.

Tévhit: A COVID-19 vakcinát magzati szövet felhasználásával hozták létre.

Tények: A jelenlegi COVID-19 mRNS vakcinákat nem magzati sejttenyészetek felhasználásával hozták létre, és nem is igénylik azok felhasználását a gyártási folyamat során.

Verejná výzva
Hogyan működik a COVID-19 vakcina?

Comirnaty – ez az első vakcina neve, amelyet az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyott az Európai Unióban történő felhasználásra.

A Comirnatyt két adagban adják a karba, az adagok között pedig legalább 21 napnak kell eltelnie. A vakcina célja az emberi test felkészítése a Covid-19 fertőzés elleni védekezésre. A vakcina genetikai információkat (mRNS) tartalmaz a tüskefehérje előállításához, amelyet a szervezet az oltás után saját maga gyárt le. Ez egy olyan fehérje a SARS-CoV-2 vírus felszínén, amelyre a test sejtjeibe való bejutáshoz van szüksége. Ezután az emberi immunrendszer felismeri a tüskefehérjét mint egy idegent és kiváltja a védekező reakciót – elkezd antitesteket és T-sejteket képezni. Ha az emberi test később találkozik a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel, akkor az immunrendszere felismeri és küzdhet ellene. A vakcinából származó mediátor RNS nem marad meg az emberi testben, hanem rövid idő után lebomlik.

Mennyire hatékony az oltás?

A COVID-19 elleni megfelelő védelem a 2. oltást követő 7. nappal kezdődik. A jelenlegi ismeretek szerint 100 beoltott emberből mintegy 95 védve van a betegségtől. Jelenleg nem ismert, hogy ez a védelem meddig tart. Mivel a védelem nem kezdődik azonnal az oltás után, és nem alakul ki minden beoltott személynél, elengedhetetlen, hogy továbbra is a szabályok betartásával védjük magunkat és környezetünket (távolságtartás, higiéniai előírások betartása, maszkviselet, rendszeres szellőztetés).

Meddig tart a védelem?

Jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy az oltás meddig nyújt védelmet. A klinikai vizsgálatok során beoltott embereket további két évig figyelemmel kísérik majd, hogy többet megtudhassunk arról, meddig tart a védelem.

Megkaphatják-e az oltást azok az emberek, akik átestek a COVID-19-en?

Azokat a személyeket, akik a múltban már átestek az új koronavírus fertőzésen, nem muszáj rögtön az elején beoltani, de semmilyen jel sem utal arra, hogy egyáltalán ne lehetne. Az oltás leghamarabb 3 hónappal a betegség legyőzése után ajánlott.

Megkaphatják-e a gyermekek is az oltást?

A vakcina jelenleg 16 év alatti gyermekek számára nem ajánlott. Az Európai Gyógyszerügynökség megállapodott a céggel, hogy a vakcinát a gyermekeken később fogják tesztelni.

Kaphatnak-e oltást gyengébb immunrendszerű emberek?

Viszonylag kevés adat áll rendelkezésünkre az immunhiányos emberek reakcióiról. Lehet, hogy a legyengült immunrendszerű emberek nem reagálnak jól az oltásra, de nincs ok biztonság miatti aggódásra. Ezek az emberek is megkaphatják az oltást, mivel a COVID-19 nagyobb veszélyt jelent számukra is.

Beadható-e a Comirnaty terhes vagy szoptató nőknek?

Az eddig elvégzett állatkísérletek nem mutattak ki semmilyen káros hatást a terhességre, azonban a terhesség alatti alkalmazásra vonatkozó adatokból csak nagyon kevés áll rendelkezésre. Bár hivatalosan még nem végeztek vizsgálatokat szoptató nőkön, az Európai Gyógyszerügynökség nem feltételez semmilyen kockázatot.

A vakcina terhes nőknél történő alkalmazásáról ajánlott egészségügyi szakemberekkel konzultálni, és a döntést pedig minden kockázat és lehetséges előny mérlegelése után meghozni.

Be lehet-e a Cornivaty-val oltani az allergiában szenvedő embereket?

Azok az emberek, akik már tudják, hogy allergiásak a vakcina egyik, a betegtájékoztató 6. szakaszában felsorolt ​​összetevőjére, nem kaphatnak oltást.

Egyes beoltott személyeknél allergiás reakciókat (túlérzékenységet) válthat ki. A vakcina alkalmazása óta nagyon kevés esetben fordult elő súlyos allergiás anafilaxiás reakció. Ezért, mint minden oltást, a Comirnatyt is szigorú orvosi felügyelet és megfelelő orvosi kezelés mellett kell beadni.

Azok az emberek, akiknél súlyos allergiás reakció lép fel a Comirnaty első adagjának beadása után, nem kaphatják meg a második adagot.

A vakcina terhes nőknél történő alkalmazásáról egészségügyi szakemberekkel folytatott konzultációt követően ajánlott dönteni, minden kockázat és lehetséges előny mérlegelése után.

Korlátozhatja-e az oltóanyag a vírus emberről emberre való terjedését?

A vakcina hatását a SARS-CoV-2 emberről emberre történő terjedésére még nem vizsgálták alaposan. Azt még nem tudjuk, hogy a beoltott emberek képesek-e továbbadni és terjeszteni a vírust.

Milyen kockázatokkal jár a Comirnaty alkalmazása?

A klinikai vizsgálatok során a Comirnaty leggyakoribb mellékhatásai általában enyhének vagy közepesen súlyosnak bizonyultak, és az oltást követően néhány napon belül javultak. Ezek elsősorban az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom vagy duzzanat, fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalmak, hidegrázás és láz voltak. Tíz emberből több mint egynél jelentkeztek.

Az injekció beadásának helyén keletkező bőrpír és hányinger tíz emberből kevesebb mint egynél fordult elő. Az injekció beadásának helyén viszketés, végtagfájdalom, megnagyobbodott nyirokcsomók, alvászavar és rosszullét ritkábban fordult elő (100-ból kevesebb mint 1 embert érint). Az arc egyik oldalán jelentkező izomgyengeségről (az arcizmok akut bénulásáról) ritkán – 1000-ből kevesebb mint 1-nél – számoltak be.

A Comirnaty alkalmazását követően előfordultak allergiás reakciók, köztük néhány súlyos allergiás reakció (anafilaxia) is. Ezek akkor jelentek meg, amikor a Cormintatyt az oltási kampány során alkalmazták. Mint minden oltást, a Comirnatyt is szigorú felügyelet és elérhető orvosi kezelés mellett kell beadni. 

Forrás: Európai Gyógyszerügynökség EGY, Nyitrai Egyetemi Kórház.